Segítség, sikeres a feleségem!

Tivadar (48 éves közgazdász) fekélyes vastagbélgyulladás miatt fordult hozzám. Középiskolás korában már voltak hasonló panaszai, de több mint 20 éven keresztül nem tért vissza. Tivadarnak erős, korlátozó, büntető anyja, és a passzív, visszahúzódó apja volt. Tivadar már kisfiú korában eldöntötte, nem lesz olyan papucsférj, mint apja volt.

Tivadar úgy gondolta, fiatal korában a betegséget az érettségi és a felvételi körüli stressz okozta. Most viszont vezető állása miatt a sok stressz – hiszen néha 10-12 órát is dolgozik – biztosan ez okozza a betegséget. Kiderült azonban, hogy Tivadar nagyon jól érzi magát a munkahelyén – otthon viszont annál kevésbé. Nemegyszer azért maradt bent este 8-9 óráig, hogy ne kelljen hazamennie.

Pedig egy pár évvel ezelőtt még minden olyan jól működött. Amíg a fiúk kisebbek voltak, közösen játszottak, kirándultak, minden hétvégét együtt töltöttek. Bezzeg most, hogy kamaszodnak – Zoli 17, Andriska 15 éves – már nem tudnak megülni otthon. Állandóan a barátaikkal csavarognak, visszafeleselnek, mindenről megvan a saját véleményük, nem tisztelik az apjukat. A felesége pedig velük ért egyet, azt mondja, természetes, hogy önállósodnak, szórakoznak, hiszen most fiatalok. Pedig majd meglátják, így nem veszik fel őket az egyetemre.

Nem, még nem romlott a tanulmányi eredményük, de ez csak véletlen. Hiszen sosem tanulnak, vagy ha mégis, akkor bömböl a szobájukban a zene. Hogy lehet így koncentrálni? Kemény munka nélkül nem lehet eredményeket elérni. A felesége mindig engedékeny volt, ő tartotta kezében a gyeplőt. Sosem ütötte meg őket, de ha rossz jegyet hoztak, akkor nem mehettek sehova, nem nézhettek TV-t. Most egyszerűen semmibe veszik az utasításait. Hát ő levette róluk a kezét.

A feleségének direkt jól jön, hogy alig vannak otthon. Eddig az önkormányzat építési osztályán dolgozott, kis pénzért, igaz, de nem volt szükség többre, mert ő jól keresett. De pár év óta mindenféle tanfolyamokra jár, és egy éve vezető állásba került egy építőipari vállalatnál. Még szolgálati autója is van!

Edit, a feleség szívesen jött el a mediációra. Tivadar eleinte húzódozott, úgy gondolta, nincs semmi értelme. A felesége önző, csak a saját karrierével törődik. Az első alkalommal együtt jöttek – de a beszélgetés nehezen, akadozva indult. Tivadar sértetten ült, magába fordult, alig beszélt. Edit elmondta, hogy otthon is ezt teszi. Szinte teljesen kivonult a család életéből. A fiúkkal alig beszél, ha mégis, akkor szidja őket. Neki szinte baráti kapcsolata van a fiúkkal, mindent megbeszélnek, és elég sokat segítenek is. Hiszen nem győzné egyedül a házimunkát, és Tivadar egy szalmaszálat sem tesz keresztbe.

Ezután külön-külön beszélgettünk velük, ami nagy mértékben felgyorsította a mediációt. Edit belátta, hogy az utóbbi időben elhanyagolta férjét, kapcsolatuk építését. Tivadar pedig – nehezen bár, de – elismerte, hogy feleségének joga van a családon kívüli életre, a karrierre, arra, hogy kipróbálja, fontosnak érezze önmagát. Megállapodtak, hogy segítséget vesznek igénybe – hiszen telik a magasabb jövedelemből. Azt is megértette, hogy ha továbbra is kisgyerekek módjára akarja irányítani a fiúkat, akkor teljesen elveszti őket. És – ha már a fiúk kevéssé igénylik a közös programokat – megpróbálják ők ketten szorosabbra fűzni kapcsolatukat. A közös záró mediációs ülés után újra elkezdtek bridzselni, megkeresték a régi barátokat, akiktől már évek óta elszakadtak.

Tivadar vastagbélgyulladása nem gyógyult meg teljesen. Továbbra is gyógyszereket szed, de panaszai jelentősen mérséklődtek. És újra otthon érzi magát a családjában.