Sok ember úgy gondolja: ha megtalálja az „igazit”, akkor élete végéig boldog lesz, de ha nem, akkor örök boldogtalanság vár rá. Igen nagyok az elvárásaink a párkapcsolattal, a házassággal kapcsolatban. Miért baj ez még akkor is, sikeres és boldog a párkapcsolatunk? Azért, mert sajnos a jót is meg lehet szokni. Nagyon örülünk valami újnak. Egy új lakásnak, autónak, új okos telefonnak, egy jó állásnak, stb. De egy idő után már sem a lakás sem a telefon, de még a legjobb állás sem lesz elég önmagában a boldogsághoz. A lottó főnyeremény nyertesei egy-két évvel a nyeremény után semmivel se boldogabbak, mint előtte voltak.
Hogy is van ez a párkapcsolatokban? Nos, képzeljétek el: két ember megtalálta egymást, szerelmesek, boldogok, összeházasodnak. Jönnek a hétköznapok, a kapcsolat jól működik, elkötelezettek, szeretik egymást, de múlik a szerelmi mámor. (Múlnia kell, különben nem lennénk képesek dolgozni, gyereket nevelni stb.). És itt jön be a megszokás: egyikünk vagy másikunk egyszer csak észreveszi, hogy már nem olyan jó. Nincs nagy baj, csak apró nyűgök, kis problémák. De már megszoktuk a jót, és nem érzzük annyira boldognak magukat. Ettől megnövekednek a kis problémák... Egyre elégedetlenebbek vagyunk... Kezdjük megkérdőjelezni, hogy tényleg ő az „igazi”... És már el is indult a kapcsolat a lejtőn.
Néhány kiragadott részlet abból, ahogy Sára, a 42 éves rádióriporter meséli el a történetüket:
".... fülig beleszerettem... Napról napra, hétről hétre tartogatott valami újdonságot.... Minden megszépült amikor vele voltam.... Már egyre ritkábban történtek csodálatos dolgok.... Ma is tulajdonképpen minden rendben van. Született két fiunk. Nincs semmi baj, azon kívül, hogy fáj, hogy nem tudjuk visszahozni azokat a régi szép időket.... Van, hogy hetek telnek el köztünk beszélgetés nélkül.... Kifogyott a lendület, az erő, az energia a kapcsolatból..."
A teljes történetet itt olvashatod el (Fogunk még örülni egymásnak?)
Sára és Iván története nem más, mint a jóhoz való hozzászokás (a pszichológia szaknyelve roppant elegánsan hedonikus adaptációnak nevezi). Ez a jelenség annyira általános, hogy rengeteg párkapcsolat, házasság ellaposodásához – sok esetben szakításhoz vagy akár váláshoz – vezet.
De ha mindennek tudatában vagyunk, és megértjük, hogy a házassággal kapcsolatos gondjaink természetesek és általánosak, akkor egyrészt meg tudjuk előzni a hanyatlást, vagy ha már bekövetkezett el tudunk indulni a megújulás felé.
Hogyan? Először is meg kell nézni hogyan tudunk pozitív irányba elindulni, miként tudunk új energiát befektetni a kapcsolatba. Sokféle módon tehetjük ezt. A lényeg, hogy izgalmat, újdonságot, változatosságot, meglepetést tegyünk a kapcsolatunkba. Fontos, hogy minél jobban megbecsüljük a partnerünket, tudatosítsuk magunkban, hogy értékeljük őt és ezt fejezzük ki neki is.
Nagyon fontos, hogy többször és rendszeresen érintsük meg egymást, a szextől teljesen függetlenül is, és próbáljunk újítani a hálószobában is! Kísérletezzünk, játsszunk, vállaljuk az újdonságok kockázatát, hogy több örömben és élményben legyen részünk. Mindezzel elérhetjük, hogy új színt, új tartalmat, és új intimitást és sokkal több boldogságot viszünk a kapcsolatunkba.
Hogy ez így túl egyszerűen hangzik? Lehet, de a valóságban nem az. Először is hinnünk kell benne. Azután venni a bátorságot. Mert a változáshoz, változtatáshoz mindig bátorság kell. És sok ötlet, kreativitás. A gyakorlatban lehet, hogy sokaknak segítségre van szükségük, hogy újra megtalálják egymást! De higgyétek el, lehetséges és megéri a fáradtságot!
Ha segíteni akarsz mások párkapcsolatának jobbátételében, vagy úgy gondolod, hogy saját érdeketekben is érdemes birtokába jutni annak a tudásnak/képességnek, amellyel kapcsolatodat karbantarthatod, akkor gyere el Párkapcsolati Tanácsadó képzésünkre. Részletek itt olvashatók.