Az ifjú Artúr herceg (a későbbi Artúr király) elszakadva kíséretétől napokon át űzött egy hatalmas és csodaszép agancsú szarvast, míg végül sikerült elejtenie. Diadalittasan fújta meg vadászkürtjét, de meglepetésére nem saját lovagjai, hanem a szomszéd király katonái vágtattak hozzá a kürtjel hallatán. Azonnal elfogták, és királyuk elé vezették a herceget, aki ekkor értette meg, hogy vadász-szenvedélye mekkora bajba sodorta. A szarvast a szomszéd király erdejében engedély nélkül ejtette el. Az orvvadászat büntetése pedig halál volt abban az időben.
A király, aki már évek óta próbálta elejteni a csodás dámvadat roppant haragra gerjedt, de mégsem akarta kioltani az ifjú, de már híres herceg életét. Szabadon engedte, de szavát vette, hogy egy év múlva visszatér, és válaszol egy roppant nehéz kérdésre. Ha megválaszolja a kérdést, szabadon távozhat, de ha nem, akkor a hóhér pallosa alá hajtja ifjú fejét. A kérdés pedig így szólt: Mit akar valójában A Nő?
Erre a kérdésre mindaddig Britannia egyetlen bölcse sem találta meg a választ, és az ifjú Artúr számára is megválaszolhatatlannak látszott... De egy év hosszú idő, remélte, hogy megtalálja a helyes választ. Így aztán visszatért országába, és elkezdte kérdezni alattvalóit. Megkérdezett mindenkit, férfiakat nőket, hercegeket, hercegnőket, prostituáltakat, parasztokat, szerzeteseket, bölcseket és az udvari bolondot..., de senki sem tudott meggyőző választ adni. A bolond azt tanácsolta neki, hogy kérdezze meg a vén boszorkányt, aki a kastélytól nem messze egy barlangban lakott. Ha valaki, akkor ő tudhatja a helyes választ. Közeledett a határidő, így Artúr meglátogatta a boszorkányt. A vén banya nevetett:
"De hiszen ez könnyű kérdés!" – felelte. "Megadom rá a választ, az esküvőmön." A boszorkány Artúr legjobb barátjához Gawain lovaghoz, a Kerek Asztal legdaliásabb lovagjához akart feleségül menni. Artúr borzadva nézett a banyára aki púpos volt, rusnya, fogatlan és rossz szagú. Hogy is kérhetne ilyet a barátjától? Búsan ment hát vissza a palotába, és készült a halálra. Az udvari bolond azonban kihallgatta a beszélgetést, és elvitte a hírt Gawain lovagnak. A hű barát kijelentette, hogy meghozza az áldozatot Artúr életéért és a Kerek Asztal fennmaradásáért. Sebtében megtartották az esküvőt, a boszorkány pedig pokoli bölcsességével megadta a választ:
Mindenki tudta, hogy a boszorkány megfejtette a titkot, és Artúr király megmenekült. Így is történt: a választ meghallva a szomszéd uralkodó útjára bocsátotta, még az elejtett szarvas agancsát is neki ajándékozta. Artúr megkönnyebbült, de nagy bűntudat gyötörte, hiszen barátja hatalmas áldozatot hozott érte.
Eljött a nászéjszaka, amikor Gawain nehéz szívvel várta, hogy a hitvesi ágyban feleségével egyesüljön. És akkor belépett a szobába a legszebb lány, akit férfi valaha látott. Még annál is szebb volt, mint akiről Gawain valaha álmodott.
Gawain elképedve kérdezte, hogy mi történt. A lány azt felelte, hogy Gawain jó ember, mert képes a barátjáért áldozatot hozni. Ezért idejének egyik felében a vonzó, másik felében azonban a rettentő külsejében fog mutatkozni. Melyiket szeretné nappal és melyiket éjszaka?
Micsoda kegyetlen kérdés! Gawain alig mert belegondolni! Legyen mellette napközben egy gyönyörű, imádni való fiatal nő, aki méltó hozzá, akivel büszkélkedhet a barátainak, és ossza meg az ágyát egy undorító vén banyával? Vagy mutatkozzon nappal a szipirtyóval és házasélete intim pillanatait töltse az ifjú szépséggel...?
Döntöttél? Akkor lásd a választ! A nemes Gawain azt válaszolta:
A válasz hallatán a szépséges (és nem kevésbé okos) nő azt mondta, hogy éjjel-nappal szép lesz, mert a férfi tiszteletben tartotta őt, és megengedte neki, hogy maga irányítsa az életét.
A tanulság az, hogy nem az a fontos, hogy szép a nő vagy csúnya, ha nem irányíthatja az életét, akkor boszorkánnyá változik!