A megküzdés folyamata

A megküzdés módját alapvetően az határozza meg, hogyan értelmezzük, értékeljük a helyzetet.

1. A folyamat első szakasza az elsődleges értékelés.  Tisztázzuk,  a helyzet mit jelent, mekkora a jelentősége.  Fontos-e számunkra, ami történt, érinti-e a személyes céljainkat, és ha igen, milyen mértékben. Lényegében arra a kérdésre kell megtalálni a választ, hogy „bajban vagyok-e?” Ettől függ az is, hogy milyen érzelmekkel reagálunk a helyzetre.
2. A másodlagos értékelésben azt elemezzük, hogy mi a teendő? Tudunk-e egyáltalán tenni valamit? Eldöntjük, hogy kontrollálható-e a helyzet, s ki vagy mi az okozója. Számba vesszük az erőforrásainkat    (például egy másik személy vagy csoport segítsége, támogatása, anyagi javak,  kulturális források, stb.)
3. A másodlagos értékelést követi a döntés, hogy milyen megküzdési stratégiát fogunk használni. Ha az értékelés alapján úgy tűnik, hogy kezelhető a helyzet, akkor problémaközpontú megküzdést fogunk alkalmazni, ha nem, akkor inkább érzelemközpontú stratégiákhoz folyamodunk.  (A megküzdés stratégiái.)
4. Majd megtörténik a tulajdonképpeni megküzdés, a cselekvés, melyről
5. az újraértékelés során dől el, hogy a várt eredményre vezetett-e, s ha nem, akkor
6. új megküzdési próbálkozás következik.