Van különbség az egynemű (meleg, leszbikus) és a hetero párok problémái között? Van is - nincs is.
A nagyvárosi senki és kisvárosi valaki
Juli és Kata. 40 év körüli leszbikus pár. Másfél éve vannak együtt.
Juli eszmélése óta, pontosabban néhány kamaszkori sikertelen próbálkozás óta tudja, hogy leszbikus. Jellemzően monogám, hosszú kapcsolatokkal.
Kata ezzel szemben sokáig heteroszexuálisnak gondolta magát. Néhány fiatalkori kapcsolat után férjhez ment, és majdnem 10 évig élt házasságban, gyerekük nem született. Házassága elég jól működött a szexualitást leszámítva. Azt Kata sose kívánta. Aztán egyszer csak beleszeretett egy sporttársába, egy kosaras lányba. A kapcsolat alig pár hétig tartott, de Kata rájött, hogy leszbikus. A férjével viszonylag békésen váltak el. Ebben valószínűleg az is közrejátszott, hogy a férje a mai napig sem tudja új identitását. Ha tudná valószínűleg sértett lenne és kevésbé béketűrő. Aztán Kata beleszeretett Juliba. Ilyen szerelemről, ilyen vágyról korábban nem is álmodott.
A két lány nagyon szereti egymást, a mámoros szerelem időszakát élik. A gond csak az, hogy más a temperamentumuk, az időbeosztásuk, és mást várnak az élettől. Sokat veszekszenek, és Juli azt gondolja, hogy idejében kellene megóvni a kapcsolatot. Ő keresett megelőző céllal tanácsadást.
A két lány nagyon különböző helyről jött, és de vajon ugyanoda érkeztek?
Juli fővárosi értelmiségi családból származik. Anyja mérnök, határozott, kissé férfias, sokat követelő. Apja színész, aki elfelejtett felnőni. Sosem tartotta el a családot, többször megcsalta a feleségét (elég rosszul titkolta), mindehhez még sértődős is, utálja a házimunkát, elvárja, hogy kiszolgálják. Anyja egész élete során rengeteget dolgozott, Ő tartotta el a családot, de nagyon keveset volt otthon. A család meleg, megengedő elveket vallott, de a felelősség vállalás nem volt az erősségük. Julira hárult a család ellátása, amit önként vállalt, de túl fiatal volt hozzá. Juli elég hamar elmondta az identitását családjának, környezetének, amit ők viszonylag könnyen el is fogadtak.
Kata szülei egy Észak-magyarországi kisvárosban laknak, pedagógusok. Testvére nincs. A szülei meglehetősen konzervatív gondolkodásúak, különösen az anyja. Mindig ő volt a családfő, annak kellett történni, amit ő akart. Apjának nem sok szava volt, igaz, nem is törődött szinte semmivel, minden szabadidejében horgászni járt, Katával nem sokat törődött. A család a mama puritán, református elvei szerint rideg, korlátozó légkörben élt. Sem őszinteségnek, intim beszélgetésnek, sem a szabadidős programoknak nem volt helye az életükben. Mindig a kötelességteljesítés volt az első - és ezzel legtöbbször be is fejeződött a nap. Kata az első adandó alkalommal kollégiumba menekült.
Juli 40 éves vékony, izmos testalkatú, fiúsan rövidre vágott hajú, sportos lány. Eredeti foglalkozása rendszerszervező, informatikus. Most nem ebből él. Rosszul bírta az irodában, a gép előtt üldögélést, és a főnök packázásait. Szabadabb pályára vágyott: masszázstanfolyamot végzett. Mivel kiemelkedő az új szakmájában, sikeres, önálló praxisa van, sokat jár házhoz. Jól megél belőle, miközben szabad időbeosztása van, és emberekkel foglalkozik. Eddig 2-3 évig tartó kapcsolatai voltak, szinte az összes korábbi barátnőjével baráti, jó viszonyt ápol, bár ritkán jár leszbikus bulikba.
Juli családjában folyamatosan jelen volt egy színvonalas humán kultúra. Filmeket néztek, olvastak, képeik voltak, szólt a jó zene. Juliban kialakult az értékrend, hogy nem kell kalandozás az élvezetes élethez, elég néhány igazán jó barát, jó könyvek, mély beszélgetések, tanulás, amit sosem lehet abbahagyni - és persze a szerelem. Azt is tudja, hogy az elfogadás az emberi kapcsolatok fontos kelléke. Szülei zűrös házasságából adódóan viszont nagyon vágyik a biztonságra, a stabilitásra.
Kata 37 éves csinos, hosszú hajú, nőies, intelligens lány. Energetikus-mérnök, egy kisvárosi erőműben dolgozik középvezető beosztásban, megbecsülik a munkáját. Egy szomszédos faluban lakik kertes házban két kutyával. Emellett keresi az élményeket. Gyerekkorában, és a férje mellett is eléggé egyhangú életet élt. De már a házassága alatt is kereste a változatosságot: a városi kosárlabdacsapat és oszlopos tagja lett, a faluban magánúton angolt tanított, gitározni tanult. A bulizás kimaradt tini-korából, most igyekszik bepótolni. Húsz órát él naponta. Lakóhelyén tagja a település egyik önkormányzati bizottságnak. Akkor fogadták be igazán a testületbe, mikor kiderült, hogy az ötven kilójával lépést tud tartani százkilós kollégáival pálinkafogyasztásban.
Sem a szülei, sem a szomszédai, sem a munkatársai nem tudják, hogy leszbikus. Pesten részt vesz a havi leszbikus bulikban, és csak Juli baráti köre – ami most már az övé is – és Juli családja előtt vállalja fel az identitását. El sem tudja képzelni, mit szólnának a szülei, ha megtudnák, de az erőműben, vagy a kosárlabdacsapatban se szívesen mondaná el. A faluban a nagy tekintélye védi, különben már rájöttek volna, hiszen Juli gyakran ott van hét végén, együtt futnak, sétáltatják a kutyákat. Persze ott sose fogják meg egymás kezét. De azért aggódik, mi lesz, ha pletykálni kezdenek.
Jelenleg tobzódik a sokféle programban, mással nem törődik. Valószínűleg most éli ki magát - mondhatni kései kamaszkorát éli, és végre legalább önmaga elől nem kell rejtegetnie identitását. És - életében először - igazán szerelmes.
Hol is tartanak?
A két lány egy táncos leszbi-buliban ismerte meg egymást. Juli éppen szakító félben volt. A fájdalmas szakítás még fogva tartotta lelkileg, ezért az első időszakban elég nehezen engedte közel magához Katát, pedig tudta, hogy az nagyon beleszeretett, sokat megtenne érte. A szerelem lassan bevonzotta Julit. Mostanra nagyon jól érzik magukat együtt, hasonló a gondolkodásuk, az értékrendjük, mindenféléről tudnak beszélgetni, a szex is nagyon jó. Juli szülei és a család is befogadta Katát.
A gond az, hogy különbözőek az értékeik, a szükségleteik. Ráadásul a körülmények is eléggé ellenük dolgoznak: Kata egy órányira lakik Pesttől, és még messzebb dolgozik. Kata számára rendkívül fontos a változatosság. Állandóan pörög, minden napra több programot is bezsúfol, folyton menni akar valahova. (Ráadásul elég sértődékeny – amit Juli nehezen visel, bűntudata lesz tőle és ettől kiborul.) Juli pedig sokkal inkább Biztonságra stabilitásra vágyik. Szeretne végre megállapodni, igazi családban élni. Ezt a túlmozgásos életformát egyre nehezebben viseli, mert teljesen ellentétes az ő jóval nyugodtabb életmódjával. Ő este le akar ülepedni. Üldögélve vagy heverészve feldolgozni a nap eseményeit, minőségi időt tölteni a párjával kettesben. Szereti Katát, de fél, hogy az életmódja megmérgezi a kapcsolatukat.
Kata úgy érzi, hogy számára Juli az igazi szerelem, vele képzeli el az életét. Csak az a baj szerinte, hogy viszonylag keveset tudnak találkozni, nem egyforma az élettempójuk, meg a munkahelyek távolsága is elég nyomasztó. Neki Julival nincs semmi baja, ő nem éli meg tragikusan a veszekedéseket, szerinte mások is balhéznak ennyit, mire összeszoknak.
A szeretettel nincs gond, hiszen lángolóan szerelmesek egymásbade a fontossággal annál inkább. Nem a mértékével, sokkal inkább a tartalmával.
Juli Budapesten él. Fontos a családjának, barátainak. Szakmájában, mint masszőr fontos a klienseinek, betegeinek - akik szeretik, tisztelik őt, szívesen ajánlják másoknak, akik rászorulnak. Annyira megbecsülik, hogy felkérték egy tanfolyam vezetésére. Ez kifelé éppen elég Julinak. Elvegyül a nagyvárosi tömegben, nem igényli, hogy felismerjék az utcán, hogy lépten-nyomon ráköszönjenek. Viszont úgy érzi, nem elég fontos Katának. Hiszen Katának nem elég egy kettesben töltött este, buliba akar menni, színházba, szórakozni.
Kata tudja, hogy elég fontos Julinak, hiszen pont az a probléma, hogy több időt akar vele kettesben tölteni. A külvilág is biztosítja számára a fontosság-tudatot. A faluban mindenki ismeri, hiszen egyike az ott élő kevés értelmiséginek, angolra tanítja gyerekeiket, fontos közéleti szerepet tölt be önkormányzati bizottságokban. Az erőműben - nőként egy férfivilágban - kivívta magának a pozíciót, az elismerést, a tiszteletet. Elsősorban ezért nem meri vállalni identitását, mert úgy érzi, elveszítené a kivívott tiszteletet.
Ez a különbség az, amit Juli a nagyvárosi senki - kisvárosi valaki, konfliktusaként fogalmazott meg. Ez a konfliktus sajnos aligha feloldható. Hiszen gondoljátok meg: hol tudnának együtt élni? Az identitásukat csak Budapesten vállalhatnák. Kata valószínűleg találna energetikus-mérnöki állást, akár hasonló, sőt, talán jobb fizetéssel, de korántsem hasonló státuszban. Hiányozna a kivívott ismertség, tisztelet. És persze ott a szép ház, a kutyák... Jó, akkor most nézzük fordítva. Juli költözik a faluba. Előbb-utóbb ki tudná alakítani az ügyfélkörét, hiszen kiváló szakember. De hiányozna a családja, barátai, úgy érzi, cserben hagyná a betegit. Ráadásul nagyon hamar pletykálni kezdenénk, hogy hát kik is ők egymásnak... Vállalni kellene az identitást, amiről Kata hallani sem akar. És máris bezárult a kör - a kígyó a saját farkába harapott.
Ha többet szeretnél tudni a párkapcsolatok működéséről, vagy szeretnél másoknak – akár hivatásos tanácsadóként – segíteni, gyere el „Párkapcsolati tanácsadó képzés” kurzusunkra, amelyről itt tudhatod meg a részleteket.