Otthon az ember elengedheti magát

Ez a gyakori tévhit általában nem közvetlen az esküvő után, hanem egy hosszabban tartó párkapcsolatban az évek múlásával lassan, fokozatosan üti fel a fejét.

Képzeljük el: vasárnap délután van. Az asszony kopott, foltos, elnyűtt otthonkában mászkál, fején hajcsavarók, arcán pakolás. Egyáltalán nem kellemes, és egy cseppet sem vágykeltő látvány. A férj kitérdesedett, elnyűtt mackóruhában, ül a karosszékben, kezében a tévé távkapcsolója, aminek csatornaváltóját folyamatosan nyomkodja. Emészti a vasárnapi ebédet, annak minden természetes velejárójával, és cseppet sem zavarja, hogy párját ez undorítja.

Természetesen nem azt mondjuk, hogy minden pillanatban otthon is tökéletesen, frissen sminkelve, estélyi ruhában, illetve öltöny-nyakkendőben kellene lennünk. De azt mindenképpen vegyük figyelembe, hogy a legfontosabb kapcsolatunk a párunk. Kinek akarunk tetszeni, ha nem neki? Természetesen néha mászkálhatunk hajcsavaróval és tehetünk fel pakolást, de általában olyat viseljünk, ami kényelmes, de mégis tetszik a párunknak.

És azt sem mondjuk, hogy sosem fordulhat elő, hogy valaki rosszul érzi magát, és ennek olyan jeleit adja, amiket máskor illőbb elrejteni. Egy működőképes szeretetteljes kapcsolatnak ennél sokkal többet is el kell viselnie. Ha betegek vagyunk, ha rosszul vagyunk, akkor nem hozzuk a legjobb formánkat, és igenis elengedhetjük magunkat. De ez ne legyen a mindennapok része.

Az öltözködésben pedig azt gondoljuk, hogy rendkívül fontos, hogy kényelmesen érezzük magunkat otthon. De ez nem feltétlenül ócska, kopott és illúzióromboló holmi, amire rossz ránézni. Ne sajnáljuk az időt és pénzt az otthoni ruhára.

Ugyanolyan nagy gonddal vásároljuk az otthoni ruhát, mint azt amit a munkahelyünkön viselünk. Laza, kellemes, jól viselhető otthoni ruhát, köntöst, vagy otthonkát vegyünk, esetleg olyan tréningruhát, sportruhát, ami abszolút kényelmes, és mégis jól áll. Amiben jól érezzük magunkat, de nem vesszük el magunktól a párunk kedvét.

És igenis a hétköznapokban is legyen olyan este, amikor felöltözünk a párunknak, és neki sminkelünk. Ő is elegánsabban öltözik, és gyertyát teszünk a vacsoraasztalra, és kibontunk egy üveg bort. Nem kell, hogy vacsorakölteményt együnk – arra ritkán van idő. Lehet egyszerű, gyorsan elkészíthető az étel, vagy akár ehetünk hideget is, de tálaljuk ízlésesen. Adjuk meg a módját – teremtsünk ünnepet a hétköznapokban. Ne csak évente egy-kétszer, valódi ünnepnapokon. Hetente, kéthetente, de legalább havonta ünnepeljük meg egymást, azt hogy együtt vagyunk, hogy vagyunk egymásnak.