A férfi, a nő és a gyerek

A gyerek születése alapvető változásokat jelent a párkapcsolatban. Amikor a baba megszületik, az anyában – a terhesség alatt jelentősen megemelkedett – női hormonok szintje mérhetően visszaesik. A szülés után igen sok nő panaszkodik levertségről, szomorúságról. Ennek minden bizonnyal számos oka van, ezek egyike a hirtelen hormonszint-csökkenés. Külföldi statisztikák szerint a nők csaknem egynegyede szenved átmeneti, szülés utáni depresszióban. Ilyenkor különösen nagy szüksége van arra, hogy férje becézgesse, dédelgesse.

A gyermek születésével a szülői szerep a két nem közös élménye, de másképpen viszonyulnak hozzá. A nő ragaszkodása gyermekéhez igen mélyről, legbelső ösztöneiből fakad, a férfi képes ugyanerre – azonban mindezt tanulnia kell. Ma már egyre több apa veszi ki örömmel a részét a csecsemő gondozásában – talán a fürdetés a legjobb alkalom arra, hogy az apa és a baba szinte az első perctől kezdve bensőséges kapcsolatba kerüljön. Leggyakrabban azonban apa és gyermeke között akkor válik igazán szorossá a kapcsolat, amikor a gyermek esze nyiladozni kezd, amikor tanítani lehet neki valamit, és már elég idős ahhoz, hogy apjával közösen tevékenykedjen.

A gyermeknevelés során a nő számára szinte minden fontos, ami a gyerekkel összefügg. Ismerni szeretné barátait, szerelmi ügyeit, tudni szeretné mit gondol, mit érez. A férfi számára – még akkor is, ha őszintén szereti gyermekét és szívesen játszik vele – általában elegendő az a tudat, hogy a gyermek körül minden rendben van, nem hozott intőt, jó jegyei vannak, nem áll bukásra. Ezzel kevesebb gondot vesz a vállára, de az örömökből is kevésbé részesül.