Az idő halad, és az idősödő házaspár magára marad. A gyerekek előbb-utóbb óhatatlanul kirepülnek a családi fészekből, és a házastársaknak meg kell tanulniuk gyermekek nélkül teljessé tenni életüket.
Amint a gyerekek eltávoztak a két idősödő ember elvárásai fokozódnak egymás iránt. Újra szemügyre veszik egymást, és nem mindig teszik nekik, amit látnak. Sok párnak sikerül a korábbinál is nagyobb intimitást, kötődést kialakítani, de gyakran fordul elő az ellenkező folyamat: a távolság, az idegenség érzése egyre nő közöttük.
Erről szól Emmi és Károly története: Kirepültek a gyerekek - vége az életemnek?
Nehezíti a helyzetet a klimax is, és főként azok a mítoszok, amelyek ezt az időszakot övezik. Sokan – férfiak és nők egyaránt – félnek attól, hogy véget ér a nemi vágy, a teljesítőképesség, vagyis a szexuális élet. Pedig az igazság az, hogy a nők szexuális vágya és elégedettsége egy jól működő kapcsolatban az évek során általában nem csökken, sőt, fokozódik. A férfiak nemi vágya ugyan csökken kissé – emiatt gyakran keresnek külső kapcsolatokban megerősítést – azonban ezáltal kerül egyensúlyba asszonyukéval. A szexuális örömérzés egy harmonikus házasságban egy életen át tarthat!
A házasságnak ebben a szakaszában fontos feladat a nyugdíjra való felkészülés is. Ennek hiányában a partnerek egyszerűen nem tudnak mit kezdeni az idejükkel, unatkozni kezdenek, eléri őket a „stresszhiányos stressz”, és ezért egymáson verik el a port. A nagyszülői szerep sokat segíthet, vigyázni kell azonban, hogy ne telepedjenek rá gyermekeik családjára, ne az ő életüket akarják élni. Új érdeklődés, új célok, szerepek kialakítására van szükség – együtt, és külön-külön.