A gyermeknevelés időszaka – Pár babával

Ha gyermek születik, a párból család lesz. A bővülő családban új szerepek, új feladatok ellátására van szükség, az egész eddigi élet, munkamegosztás átrendeződik. Új – immár családi – szabályok kialakítására van szükség.

A pár családdá alakulását megelőzi a döntés: akarnak-e és mikor akarnak gyereket. Ha ezt a döntést nem együtt, közösen hozzák meg, az aláaknázhatja és tönkreteheti a kapcsolatot. Erről szól Juli és Sándor története: becsúszott gyerek

Maga a döntés is vezethet válsághoz. Könnyen lehet, hogy amikor a két fiatal összekerül, még egyikük sem akar gyereket. Persze majd később igen, egyszer, majd… Az idő múlásával egyikükben feltámad a gyermek utáni vágy. Sürgetni kezdi a döntést. A másik nem érti. Hiszen nem ebben állapodtak meg. Számára még nem jött el (lehet hogy sosem fog eljönni) az „egyszer, majd”. Lehet, hogy párja kedvéért beleegyezik, és az is lehet, hogy felnő a szülői szerephez. De az is lehet, hogy  nem elég érett, túl nagy számára a felelősség, túl nagy a váltás.

Az első gyermek születése a családok jelentős részében nehéz időszak, ami nemegyszer válságot idéz elő még akkor is, ha mindketten akarták, várták a gyereket. A házaspár büszkén és boldogan tér haza a kórházból. Jó esetben nem néznek tanácstalanul egymásra, mindketten kézbe merik venni a babát, tudják, merik megfürdetni, pelenkázni. Az apa kivesz pár nap szabadságot, és mindenben segít.

Ront a helyzeten, ha a rokonok, a munkatársak egymásnak adják a kilincset babanézőben, elvárva, hogy a kismama amúgy is végeláthatatlan teendői mellett még háziasszonyi, vendéglátói mivoltában is tündököljön. Még többet ront, ha a két nagymama – puszta segítőkészségből – megmondja, hogy mit, hogyan kell tenni. Hiszen ők tudják. Sőt: jobban tudják. Hiszen már felneveltek egy-két-három... sok gyereket. Hogy egymásnak teljesen ellentmondó tanácsokat adnak? Mint ahogy a gyereknevelésről, csecsemőgondozásról szóló könyvek is? Az már az ifjú szülők baja.

Akik néhány nap múlva még mindig büszkék és boldogok, de egyre fáradtabbak. Az ifjú apa szabadsága letelt, vissza kell mennie dolgozni. De a csecsemő sajnos nincs tekintettel a szülők alvásigényére, és a ház ura emiatt gyakran fáradtan és kialvatlanul kénytelen munkába menni.

Az ifjú anyuka még gyakorlatlan, és tengersok dolga van. Amellett hulla fáradt. Nappal minden percét, gondolatát a kisbaba köti le, este semmi másra nem vágyik, mint alvásra. Pedig a férfi már igencsak ki van éhezve az intimitásra, a szexre. De az éjszakai intim együttlét helyett szoptatás, pelenkázás tölti ki az időt. Kibillen tehát az a házastársi egyensúly, amit a pár eddig kialakított. (Ld. Egy anyának tökéletesnek kell lenni)

Számos férfi mintegy „rivalizálni” kezd gyermekével. Az anya minden percét, gondolatát a kisbaba köti le, és a férfi – talán nem is teljesen alaptalanul – úgy érzi, kiszorították az asszony szívéből, lejjebb került a családi ranglétrán. (Az egyik kliensünk így fogalmazott pár hónappal a kisfia születése után: „a feleségemnek új pasija van”.) Mindenesetre – bár az asszony egész nap otthon van – nem várja este tisztes vacsora, sőt az éjszakai intim együttlét helyett is szoptatás, pelenkázás tölti ki az időt.

Kibillen tehát az a házastársi egyensúly, amit a pár eddig kialakított. Azok a párok, akik a megelőző időben megtanulták, hogy szabadon kifejezzék érzéseiket, gondolataikat, azok rendszerint az új feladatokat, problémákat is meg tudják beszélni, meg tudják oldani, és hamarosan kialakul egy új egyensúly. De ott, ahol szőnyeg alá söprik a problémákat, előbb utóbb akkora lesz a szemétkupac, hogy már a legnagyobb szőnyeg alól is kikandikál.

Számos házasságban gondot okoz az is, hogy a család nehezen tudja nélkülözni az anya kieső keresetét, s ezért az apának kiegészítő kereset után kell nézni. Ennek következtében egész nap távol van, míg a háztartással, gyerekneveléssel kapcsolatos teendők teljes egészében az asszonyra hárulnak. De nem is ez a legnagyobb baj – bár nem jelent kis problémát újraszervezni a családi munkamegosztást, amikor a feleség ismét munkába áll.

A nő egész nap otthon van, legfeljebb a játszótéren találkozik más anyukákkal. Beszélgetésre, társaságra vágyik. Amikor a férj holtfáradtan hazatér másod- vagy harmadállásából, pihenni szeretne, újságot olvasni, meccset nézni. A nő viszont szeretné megosztani vele örömeit, gondjait. És miről beszél? Arról, hogy Pistike összeverekedett a homokozóban a szomszéd kisfiúval, Panni összetörte a levesestálat, megint csöpög a vízcsap, vagy a zöldséges szemérmetlenül drágán adja a barackot. Hiszen ebből áll az élete. A férfi pedig meglepetten tapasztalja, hogy milyen „földhözragadttá, begyöpösödötté” vált az ő kis felesége. És inkább leugrik a sarki presszóba. Mert ha már nem hagyják pihenni, akkor a barátokkal sokkal érdekesebb dolgokról lehet beszélgetni.

A fiatal szülőknek időről időre gondoskodni kellene arról, hogy legyen egymás számára, önmagukra, kapcsolatuk építésére külön idejük. Éppen ezért nem önzés, ha igénybe veszik a szülők, rokonok, barátok segítőkészségét, és kettesben mennek szórakozni, kikapcsolódni. Az sem ördögtől való, ha a gyerekek a nagyszülőknél alszanak, hogy a pár végre zavartalanul tölthessen kettesben egy éjszakát! Ettől nem lesznek önző, rossz szülők. Sőt! A gyerekeknek sokkal jobb, ha néha nagyszülők, vagy akár „idegen” bébiszitter vigyáz rájuk, cserébe azonban derűs, kiegyensúlyozott anyukájuk van, és szüleik szemmel láthatóan szeretik egymást!