Athéné – Viktória

Viktória komoly, kissé koravén kislány volt. Minden érdekelte, tudásszomja szinte csillapíthatatlan volt. Rendszerint apját bombázta kérdéseivel, aki elismert tudós volt, de mindig szakított időt egyetlen lánya számára, és kérdéseire pontos, kielégítő válaszokat adott.

Az iskolában mindig nagyon jó tanuló volt. Tanárai szerették, elismerték, osztálytársai között azonban meglehetősen magányos volt. Barátnői nem voltak, mivel idegenkedve hallgatta, ha a lányok romantikus szerelmekről meséltek egymásnak. A gimnáziumban fiúbarátai voltak, akikkel filozófiáról, tudományról lehetett beszélgetni. Szerelmes is az eszével lett: okos, nagyműveltségű barátaival szeretett volna szorosabb kapcsolatba kerülni, azok azonban inkább más lányokat választottak.

Érettségi után a közgazdasági egyetemen tanult tovább. Itt is az évfolyam legjobbjai közé tartozott. A tudományos diákköri munka során ismerkedett meg Miklóssal, a tehetséges mérnökhallgatóval. Nagyszerűen tudtak együtt dolgozni, és világnézetük, érdeklődési körük is hasonló volt. Hamarosan összeköltöztek, majd össze is házasodtak.

Az egyetem elvégzése után Viktória - számos állásajánlat közül - az elméleti közgazdaságtan, a tudományos karrier mellett döntött. Bent maradt tehát az egyetemen és doktori disszertációját kezdte írni. Miklós egy nagyvállalatnál kapott állást, és gyorsan haladt előre a ranglétrán. Hamarosan két gyermekük született. Viktória nem maradt sokáig otthon, hiányzott neki az egyetem, a tanítás, a gondolatébresztő tudományos viták. A két gyermek azonban - a nagymamák áldásos segítségének köszönhetően - semmiben nem szenvedett hiányt. A házasság is jól működött. Megbeszélték egymással a munkahelyi problémákat, gondokat, megosztották a háztartás és a gyereknevelés terheit. Sokat játszottak, kirándultak a gyerekekkel.

Miklós sikeres, jóképű férfi volt, és akadt időnként néhány futó kalandja. Viktóriát azonban ez egyáltalán nem érdekelte. Mintha be lett volna oltva féltékenység ellen. Szerette férjét, és tudta, hogy az is szereti őt. Bízott benne, hogy bajtársi szövetségüknek egy-egy félrelépés nem árthat. A szex különben sem volt túlságosan fontos a számára. Bár nem volt frigid, teste nem igényelte a gyakori együttlétet. De megértette, hogy férjének többre van szüksége, és azt is, hogy a férfi önbecsülésének jót tesznek az apró hódítások.

Tudományos karriere szépen ívelt felfelé. Megírta doktori, majd kandidátusi disszertációját, kinevezték docensnek, tagja volt az egyetem döntéshozó testületeinek. Férfikollegái tisztelték eszét, vezetői képességeit, higgadtságát, ahogy a problémákat kezelte.

A rendszerváltás Miklós cégénél alapvető változásokat hozott. A nagyvállalat több kisebb kft-re esett szét, és az egyiket Miklós vezette. Ezen kívül - találmányainak hasznosítására Miklós - Viktória segítségével és aktív közreműködésével - saját vállalatot is alapított. Nagyon jól tudtak együtt dolgozni. Nem rivalizáltak, a munkamegosztás kitűnően működött.

A gyerekek is szépen cseperedtek. Mindkettő kitűnően érettségizett, és felvették őket az egyetemre. Mikor a kisebbik fiú sorsa is révbe ért, Miklós bejelentette, hogy szerelmes, és válni akar. Úgy tűnt: immár nem elégíti ki az egyenrangú bajtársi szövetség. Dominanciára vágyott, erősebb, szorosabb elköteleződést akart. Egy igazi Hérát választott, aki felnéz rá, lesi minden szavát, vita nélkül elfogadja döntéseit.

Viktóriát megrendítette a közlés. Bár sejtette, hogy férjének külső kapcsolata van, azt hitte, ennek sincs nagyobb jelentősége a többinél. De belátta, ő is hibás: számos szerepe, teendője között elhanyagolta a házastársi kapcsolat ápolását.  A válás szemrehányások, könnyes jelenetek nélkül zajlott le, a barátság megmaradt, sőt a közös cégben továbbra is együtt dolgoztak.

Viktória ezután még inkább belevetette magát a munkába. Könyveket írt, szerkesztett, egyre nagyobb tekintélyre tett szert a tudományos közéletben. Több cég igazgatótanácsába, felügyelő-bizottságába is meghívták. És Viktória - aki mindig mindenben tökéletességre törekedett, minden feladatának maximálisan meg akart felelni. Miközben élvezte a nyüzsgést, a változatos, izgalmas munkát, a döntést, a felelősséget, egyszer csak azon kapta magát, hogy képtelen leállítani az agyát. Egyre rosszabbul aludt, egyáltalán nem tudott lazítani. Örökösen valamilyen terv, feladat jár az eszében, feje gyakran majd szétpattant. Kezdte úgy érezni, hogy a munka őt magát falja fel. Barátságai, emberi kapcsolatai meglazultak, az önként vállalt teher egyre nehezebbé vált, váll- és gerincpanaszok jelentkeztek.

Ahhoz, hogy jobban érezze magát Viktóriának először is meg kellett tanulnia lazítani. Jógázni kezdett, és beiratkozott egy meditatív térning tanfolyamra. Mindez hozzásegítette, hogy közelebb kerüljön önmagához. Egyre inkább érezte, hogy élete nem teljes egy társ, egy új kapcsolat nélkül. Ehhez azonban a személyiségét uraló Athénének utat kell engednie más istennőknek is. Viktóriának Héra vagy Aphrodité segítségére is szüksége van.