Vallomás szavakkal vagy tettekkel?

A legújabb kutatások fényében úgy tűnik, hogy a nemi hormonok életünk kezdetétől – az eltérő agyszerkezeten keresztül – a nőknél és a férfiaknál kissé másképpen befolyásolják az érzelmeket és azok kezelését, a gondolkodás mechanizmusát, sőt a viselkedést is. A viselkedési mintákat később a társadalmi, nevelési, pszichológiai hatások persze nagymértékben módosíthatják.

Míg a nők érzelmei jobb és bal féltekéjükben egyaránt megtalálhatók, addig a férfiak érzelmeiket a jobb félteke körülírható területén "tárolják" A férfi tehát "helyére teszi", mintegy "fiókba zárja" érzelmeit. Az érzelmek kifejezésére szolgáló készségek központja viszont a bal féltekében van. Nem csoda hát, hogy a férfi nehezebben teremti meg a kapcsolatot a két központ között. Ezért ritkábban és nehezebben találnak utat érzelmeikhez, és sokkal nehezebben fejezik ki azokat.

Pontosabban sok férfi a szeretetét, érzelmeit nem szavakkal, becéző gesztusokkal, hanem tettekkel mutatja ki. Egy gyakran idézett példa szerint egy pszichológus azt tanácsolta férfi kliensének, hogy fejezze ki jobban felesége iránt érzett szeretetét. A férfi hazament és lemosta az asszony kocsiját. Az még külön fokozza a problémát, hogy a nevelés, a társadalmi elvárások is abba az irányba hatnak, hogy az érzelmek kifejezése "férfiatlan" dolog. "Viselkedj férfi módra! Egy férfi nem sír!"

A női agyban az érzelmek szinte mindenhol megtalálhatók, ezért a nő jobban tudja kifejezni érzelmeit, másrészt viszont nehezen választja el azokat más tevékenységektől. Ezért a nőket jobban befolyásolják, gyakrabban ragadják el érzelmeik, gondolkodásukat, döntéseiket, közléseiket az érzelmek gyakrabban színezik.