Van véleményem, de magam sem értek vele egyet vele – avagy a kommunikáció szintjei

Egy szeretetteljes, jó párkapcsolatnak elengedhetetlen feltétele a tiszta, őszinte szabad kommunikáció. Amikor tabuk nélkül, mindenről tudunk beszélgetni, és őszintén kíváncsiak vagyunk a párunk érzéseire, gondolataira. Párkapcsolati tanácsadóként, mediátorként az a tapasztalatunk, hogy enélkül a kapcsolat rövidebb-hosszabb időn belül romlásnak indul.  Pedig sajnos a párok nagy része sokkal alacsonyabb szinten kommunikál.

Első szint: udvariaskodás

Olyan ez, mint egy folyosói találkozás. Felszínes csevej, nincsenek benne mások, mint sablonos, udvarias mondatok. Jó reggelt, szép napot, vigyázz magadra, este találkozunk, jó éjt. Ez a kommunikáció abszolút minimuma, de még olyan párok is vannak, akik annyira némán élnek egymás mellett, hogy még ezek az udvariassági formulák is javulást hoznának a kapcsolatukba.

Második szint: rádiózás

Tulajdonképpen nincs szó másról, mint arról, hogy híreket mondunk. Csak a tények a fontosak. Ki, mit, mikor és hol? Hányra kell menni a gyerekért az iskolába? Mikor lesz Pistike vívóversenye? Hánykor kezdődik a színházi előadás? Hol fogunk ebédelni? Mennyiért adja a zöldséges a barackot? Tehát elmondjuk azokat a dolgokat, amik a mindennapi élethez, életvitelhez szükségesek, azonban ehhez gyakorlatilag semmit sem teszünk hozzá. Nem hangzik el egyetlen témáról sem, hogy mit gondolunk, hogy hogyan érezzük magunkat ezzel kapcsolatban. Sok pár kommunikációja reked meg ezen a szinten és fel sem tűnik nekik, hogy nem folytatnak valódi kommunikációt.

Harmadik szint: szülői értekezlet

Ilyenkor már megosztjuk egymással a véleményünket, gondolatainkat, meglátásunkat, ötleteinket. Ha Laci nem javítja ki a jegyeit, akkor szerintem el kellene tiltani őt a számítógépezéstől. Józsiék olyan csúnyán veszekszenek, szerintem el kellene válniuk. A zöldséges szemtelenül drágán adja a barackot. Nyilvánvaló, hogy ezen a szinten már a nézeteltérések, konfliktusok előfordulása nagyobb, hiszen lehetséges, hogy nem ugyanaz a véleményünk. Jellemző, hogy nézeteltérés esetén a konfliktus-kerülő fél lezárja a témát és olyasmibe kezd, ami biztonságosabb, amiben nagyobb egyetértés.

Nem szükséges, hogy mindig mindenben egyetértsünk és a vita nem egy ördögtől való rossz dolog. Sőt, Mark Twain szerint "ha két ember mindig mindenben egyetért, akkor kettejük közül az egyik felesleges."

A hatékony kommunikációról ebben a fejezetben olvashatsz részletesebben.

Negyedik szint: az érzelmek megosztása

Sok ember nehezen beszél az érzéseiről. A férfiak sokkal nehezebben beszélnek az érzéseikről, mint a gondolataikról. Mitől félünk? Ha megosztom veled az érzéseimet, akkor esetleg megbántódsz, vagy csalódsz bennem. Vagy: Ha a gondolataimmal nem értesz egyet, akkor még elvitatkozhatunk, de ha az érzéseimet nem fogadod el, akkor elutasítottnak érzem magam. Például ha a feleség azt mondja: „Az utóbbi időben olyan szomorúnak, olyan depressziósnak érzem magam!” Ha erre a férfi így válaszol: „Hogy érezhetnéd magad depressziósnak, amikor pedig mindened megvan!” akkor jogosan érezheti az asszony, hogy nem értik meg, hogy elutasítják. Pedig lehet, hogy csak megrémült a férfi, és attól fél, hogy ő a szomorúság, a depresszió okozója. És ha a pár nem szokott hozzá az érzelmek kommunikálásához, akkor inkább nem is akar erről hallani.

Gyakran tévesen értelmezik egymás megnyilvánulásait, és ebből sokféle félreértés adódhat. El kell fogadnunk, hogy ugyanazzal a dologgal kapcsolatban különbözőképpen érezhetünk, ezért engedjük meg a társunknak, hogy másképp érezzen, hallgassuk meg együtt érzően, amikor megosztja az érzéseit. De ez már az ötödik szint.

Ötödik szint: bensőséges, őszinte beszélgetés

Ennek az a lényege, hogy kölcsönösen, szeretettel ki tudjuk mondani valódi érzéseinket, gondolatainkat, képesek legyünk feltárni önmagunkat, elmondani vágyainkat, anélkül, hogy a másikat megítélnénk, ítélkeznénk, kritizálnánk. El tudjuk mondani a vágyainkat anélkül, hogy követelőznénk. Az őszinte bensőséges beszélgetéshez az is hozzátartozik, hogy meg tudjuk hallgatni a másikat. Ehhez az szükséges, hogy képesek legyünk kialakítani az elfogadás légkörét, mert akkor egyre meghittebbé válik a kapcsolatunk. Az őszinte, bensőséges beszélgetésnek tehát  két elengedhetetlen feltétele van: az önfeltárás és az aktív értő figyelem.

Tanácsadóként, mediátorként tanúsíthatjuk, hogy ez egyáltalán nem könnyű. De nem is lehetetlen. Ha meg akarod tanulni, sőt párkapcsolati tanácsadóként a bajban levő pároknak is is meg akarod tanítani, gyere el Párkapcsolati Tanácsadó Képzésünkre. 

A képzésről további részleteket itt tudhatsz meg.