És boldogan éltek, amíg...el nem váltak

Bármit csinálunk, előbb felkészülünk rá. A munkánkhoz elvégzünk valamilyen iskolát, egyetemre járunk, szakmát tanulunk. És amikor megkapjuk az oklevelet, még mindig csak kezdők vagyunk. Sokat kell tanulunk még a nálunk gyakorlottabbaktól, ahhoz, hogy szakembernek kezdhessük érezni magunkat.

Ha autót akarunk vezetni, megtanuljuk a KRESZ-t, a műszaki ismereteket, az elsősegély nyújtást, aztán sok-sok órán keresztül gyakoroljuk az autóvezetést, vizsgázunk (általában többször is...), mire megkapjuk a jogosítványt. És akkor elkezdhetjük önállóan azt a körülbelül tízezer első kilométerünket, amikor csak azért nem csinálunk bajt, mert a többiek, a gyakorlottabbak kivédik a hibáinkat.

Egyvalamihez nem kell „papír”

Egyvalamihez nem kell se kötelező tanulás se gyakorlat: a párkapcsolathoz. A házasságba teljesen felkészülés nélkül vágunk bele, mert azt hisszük jószerével évezredek óta, hogy minden nő és minden férfi tudja mindazt, ami ehhez kell.

De vajon tényleg, tudja? Ha körülnézel, rájössz, hogy ismeretségi körödben alig látsz jól működő, harmonikus kapcsolatot, házasságot. A legtöbb fiatal pár többet foglalkozik az esküvővel, mint a házassággal, az együttéléssel. Mintha fontosabb lenne, hogy milyen legyen az esküvői ruha, hogy legyen megterítve az esküvői asztal, mint az, hogy mit is várnak a kapcsolattól, a házasságtól. Mintha fontosabb lenne, hogy milyen legyen a zene, a menyasszonytánc, mint az, hogy hány gyereket akarnak, és hogyan fogják nevelni őket.

Persze senki nem azért kezd el egy párkapcsolatot, hogy megkeserítse párja életét. Senki nem azzal a szándékkal köt házasságot, hogy később elváljon. Akkor miért olyan kevés a boldog, kiegyensúlyozott párkapcsolat? Miért van az, hogy a nyugati kultúrákban a házasságoknak már több mint fele már válással végződik?

Nem tudjuk, de legalább nem is készülünk rá.

Ki nem mondott vágyak, elvárások kavarognak mindkét fél fejében, és abban reménykednek, hogy majd minden megy magától, hiszen szeretik egymást, és semmi más nem számít. Azt hiszik, hogy fél szavakból is értik egymást − aztán az első veszekedésnél kiderül, hogy több a félreértés, mint a megértés. És sokan feladják − pedig tulajdonképpen összeillenének.

Tanácsadói gyakorlatunkban számtalan olyan pár volt, akik a tanácsadás egyik vagy másik pillanatában felsóhajtottak: „Mennyi fájdalomtól, csalódástól megkímélhettük volna magunkat, ha ezeket a dolgokat már tudtuk volna az esküvő/összeköltözés előtt!”

"Ezeket a dolgokat" akarjuk megtanítani Párkapcsolati Tanácsadó Képzésünkön, amiről itt tudhatsz meg többet.

Miért érdemes eljönni?

Saját terápiás, mediációs és coaching gyakorlatunk alapján bátran állíthatjuk, hogy nő az igény a párkapcsolati tanácsadás iránt. A válások száma igen nagy.  Az elmúlt években évente 50.000 körül volt a házasságkötések száma, a válásoké pedig 20.000. Vagyis 100 házasságra 40 válás jut. Ijesztő szám! Pláne, ha belegondolunk, hogy egy válás kb. akkora stresszel jár, mintha egy fél éven keresztül minden nap karamboloznánk. A párkapcsolati/házassági tanácsadó ezt a stresszt még akkor is jelentősen tudja csökkenteni, ha nem sikerül megmenteni a házasságot.

De nagyon gyakran sikerül! Egyre több emberben/párban tudatosul ugyanis, hogy a párkapcsolat minősége döntően befolyásolja életük más területeit is, a munka-sikereket, sőt, az egészséget is. Ezért az utóbbi néhány évben már olyan párok is kerestek minket, akiknél még nem rezgett a léc, nem voltak váláshatáron, de érezték, hogy kapcsolatuk „karbantartásra” szorul.

Azt szeretnénk, hogy egyre természetesebb legyen a párkapcsolati tanácsadás. A párok ne várják meg, amíg menthetetlenné válik, elmérgesedik vagy kiürül a kapcsolat, hanem idejében forduljanak szakemberhez segítségért.

Ehhez tanácsadók kellenek. Hiteles, jó tanácsadók. Ha akarod, az lehetsz. Tőlünk megtanulhatod.

De még akkor is, ha nem akarsz másokkal foglalkozni, másoknak tanácsot adni, akkor is megéri, mert saját (jelenlegi vagy leendő) kapcsolatod sikeréhez nagyban hozzá tud járulni.