Kevéssé ismert az ún. "stresszhiányos stressz". Hiszen a stresszre szükségünk van: az ingerszegény, kihívásoktól mentes környezet is ki tudja váltani a stresszválaszt. Az az ember, aki unalmas, egyhangú életet él, akinek mindennapi munkájából hiányzik a kihívás, változatosság, a pezsgés, gyakran elégedetlenséget, dühöt, szorongást érez emiatt, s ezáltal válik hajlamossá a stresszel összefüggő betegségekre. (Természetesen az emberek monotóniatűrése, változatosság iránti igénye igen különböző.)
Ha egy nő akarata ellenére, a társadalom, a környezet hatására hagyományos női szerepekbe kényszerül, a családi, háztartási szerepek monotóniája frusztrációt, szorongást, sőt depressziót eredményezhet.
Emiatt alakul ki egyes nőknél az ún. GYES-betegség. Van olyan nő, akinek igen fontos a munka, a változatosság, akinek alig elviselhető megpróbáltatást jelent egész nap otthon maradni egy-két aprósággal – elszigetelve, elvágva a külvilág élményeitől, eseményeitől, kihívásaitól. Az ingerszegény környezet, a kihívások hiánya feszültté, ingerültté teszik, a máskor elhanyagolható nehézségeket felnagyítja, hajlamos bolhából elefántot csinálni. Zsémbessé, veszekedőssé válik, ami egyáltalán nem használ sem a gyermek fejlődésének, sem a családi otthon harmóniájának. A szorongás, a depresszió ellen pedig legrosszabb esetben az alkohol nyújt kétes értékű menekvést.
A háztartásbeli nők túlnyomó részének nagyobb a monotónia-tűrő képessége. Számukra csak évekkel később jelentkezik a hiányérzet, amikor a gyerekek cseperedni kezdenek. Gyakran maguk sem értik, mi a bajuk, egyszerűen egyre kevésbé érzik jól magukat a bőrükben. Ha panaszkodnak, vagy megbetegszenek, a környezet nem érti, mi bajuk is lehet irigyelt "jódolgukban"?
Más nőkre akkor tör rá a stresszhiány, amikor gyerekeik felcseperedtek, és elhagyták az otthont. Ilyenkor gyakran úgy érzik, életük értelmetlenné vált, már semmi jó sem történhet velük. Gyermekeiket folyamatosan nyaggatják, hogy mikor szülnek már „nekik” unokát.
A házassági krízisek, a válások forrása általában a túlságosan sok stressz, amivel a partnerek nem tudnak megbirkózni. Azonban krízishez, sőt váláshoz vezethet a túlzott stabilitás, a telítődés, a monotónia is.