Héra (a rómaiaknál Juno) a házasság istennője. Az olimposzi istenek első generációjához tartozik, vagyis Kronosz és Rheia gyermeke. Zeusz szemet vetett a gyönyörű hugára, és hidegtől reszkető kismadárrá változott, Héra magához ölelte, hogy felmelegítse. Ekkor Zeusz ismét felöltve férfialakját, megpróbálta magáévá tenni. Héra azonban mindaddig ellenállt, amíg Zeusz meg nem ígérte, hogy feleségül veszi, és királynővé teszi. Hérát ekkor cseppet sem zavarta Zeusz szerelmi előélete, Szentül hitte, hogy szépsége, szerelme megváltoztatja a férfit.
A házasság kezdetben kiválóan működött, több gyermekük született. Zeusz azonban nem változott meg, a - mintegy háromszáz évig tartó – „mézeshetek” letelte után folytatta gáláns kalandjait. Héra tomboló féltékenységében sosem férje, hanem mindig riválisai ellen fordult. Kegyetlen bosszút állt a nőkön, és minden erejével üldözte Zeusz házasságon kívül született gyermekeit.
Héra tehát a főhivatású feleség megtestesítője. A férjéhez fűződő kapcsolat, a feleségszerep betölti egész életét, minden gondolata, öröme, bánata, boldogsága, boldogtalansága ettől a kapcsolattól függ. Saját, személyes ambíciója nincs, teljes mértékben képes elkötelezni magát, és minden nehézség ellenére kitart választottja mellett. Szerelme, elkötelezettsége egy életre szól.
Héra kislánykorában - szinte már az óvodásban - esküvőt, "házasságosdit" játszik. Héra a gyurmából gyúrt, vagy homokból formázott süteményt a "dolgozóból" hazatérő férjének süti. Gyermekkora, serdülőkora nem viharos, hiszen a női szerepekről alkotott felfogása megfelel a társadalmi elvárásoknak. Szívesen segít anyjának a háztartásban. Már tinédzser korában tartós kapcsolatra törekszik. A tanulás, pályaválasztás kevésbé érdekli, családi életről, önálló háztartásról álmodozik. Személyes ambícióit már ekkor kihelyezi: olyan partnerre, férjre vágyik, aki majd sokra viszi, aki előtt nagy jövő áll. Sok Héra-lány már korán férjhez megy, ha mégis továbbtanul, akkor a főiskolán, egyetemen is legfőbb foglalatossága a tartós párkapcsolat kialakítása.
Héra számára a munka mindig csak másodlagos lehet. Bármilyen okos és sikeres, bármilyen jól végzi a munkáját, szíve máshova húzza. A siker, a karrier nem teszi boldoggá, ha nincs férjnél, csak félembernek érzi magát. Bármilyen beosztásban, bármekkora fizetésért dolgozik, karrierjét önként, és első szóra alárendeli férje céljainak. Pontosabban nem is erről van szó: Héra magáévá teszi férje céljait. Az ő karriere, életműve ugyanis maga a házasság.
Héra tehát hivatásos feleség. Önmagában félember, akinek férfira, férjre van szüksége, hogy egésznek, teljesnek érezze magát. Hérára csak a sikeres, határozott, férfias férfi - Zeusz - van igazán hatással. Ő az, aki életét beteljesítheti, vágyait betölti, akinek egy életre készséggel alárendeli magát. Igen fontosak az esküvő külsőségei is, Héra annál boldogabb, minél fényesebb, minél nagyobb szabású az esküvő. És persze gondolkodás nélkül felveszi férje nevét.
Héra egész életét házassága tölti ki, minden örömét, boldogságát, de minden fájdalmát, bánatát is férjének, a kapcsolat minőségének köszönheti. Hűségéhez kétség sem férhet - nincs az a csábítás, ami megérné a házasság felbomlásának kockázatát. Héra akkor lenne igazán boldog, ha a nap 24 óráját férjével tölthetné, de ez csak kevés asszonynak adatik meg.
Héra boldogsága azon múlik, hogy férje számára mekkora jelentősége van a kapcsolatnak. Hiszen ő mindent megtesz, mindent feláldoz érte. Csodálattal, tisztelettel csüng férje minden szaván. Minden erejével előmozdítja a férfi karrierjét: ha kell takarékoskodik, lemond saját igényeiről, hogy a férfi a megtakarított pénzt vállalkozásba fektesse. Ha szükséges, nagy házat visz, kiváló háziasszony, és főként azokat a kapcsolatokat ápolja, amelyek segíthetik a férfi előmenetelét. Cserébe csak annyit kér, hogy a férfi méltányolja erőfeszítéseit, ossza meg vele gondolatait, terveit és lehetőleg minél több időt töltsenek együtt. És persze legyen hűséges, odaadó férj.
Héra gyermekeivel való kapcsolatát is a feleségszerepnek rendeli alá. A hagyományos családszerkezet, melyben a férfi a ház feje, ura és parancsolója nyomasztó lehet a gyermekek számára, különösen azért, mert az anya sosem védi meg gyermekeit. Egy olyan családban, ahol a férfi megszokta, hogy szava törvény, melynek senki sem mondhat ellent, súlyos gondokat okoz a serdülőkorú gyermekek szinte törvényszerű lázadása. Héra természetesen most is mindig a férj pártjára áll, és ezzel gyakorta megromlik viszonya gyermekeivel.
Héra árnyoldalai - miként erősségei is - abból származnak, hogy mindent egyetlen lapra tesz fel, egyetlen kapcsolat teszi teljessé életét. Ha a férfi sikeres menedzser, aki üzleti útjaira, vacsorákra, koktélpartikra magával viszi feleségét, akkor Héra elégedett, és dorombol, mint egy macska, bearanyozva férje életét. Sok Héra azonban egy idealizált "Zeusz" képét vetíti férjére, aki nem eléggé férfi, nem eléggé sikeres és hatalmas. Ilyenkor Héra kritizálni kezdi a férfit, megpróbálja ösztönözni, olyanná változtatni, amilyennek látni szeretné - persze hiába. Ilyenkor Héra házsártos, kiállhatatlan nőszeméllyé változik, a férj pedig papuccsá, ami pontosan az ellentéte annak, amire a nő vágyik.
Az is lehet, hogy a férfi sikeres, hatalmas, de túlságosan elfoglalt, kevés időt tölt otthon, nem osztja meg vele örömét, gondjait, nem méltányolja az asszony erőfeszítéseit. Ilyenkor Héra elhanyagoltnak, kifosztottnak, áldozatnak érzi magát. És féltékennyé válik, akár van oka rá, akár nincs. Örökös féltékenységével pedig biztosan tönkreteszi a kapcsolatot, ami pedig mindennél fontosabb a számára. Mellesleg Hérának gyakran oka is van a féltékenységre. Zeusz ugyanis miközben sikeres, hatalmas, érzelmileg gyakran éretlen. A karrier nem elég számára, ahhoz, hogy sikeresnek, férfiasnak, az élet császárának érezze magát hódításokra van szüksége. Lehet, hogy őszintén szereti feleségét, ez azonban nem tartja vissza attól, hogy új meg új kalandokba bocsátkozzon.
Héra féltékenysége szörnyűséges, képes mindent szétrombolni maga körül. Féltékeny dühe sosem a férfi, mindig a rivális nő ellen fordul. Minden elképzelhető - és elképzelhetetlen - módon megkísérli tönkretenni, szinte megsemmisíteni. A Héra-nőnek esze ágában sincs válni, még akkor sem, ha a házasság csődje már teljesen nyilvánvaló. A válás számára nemcsak kudarc, élete értelme, társadalmi rangja, presztízse, önbecsülése is odavész. Ha a férfi válni akar, Héra minden eszközt bevet ennek megakadályozására. Ha mégsem tudja megakadályozni a válást, akkor sem törődik bele. Megkísérli tönkretenni a férfi új párkapcsolatait, és szinte babonásan hisz abban, hogy visszatér hozzá. Ez pedig nagyon megnehezíti számára a a veszteség feldolgozását, új kapcsolat kialakítását.
A boldogtalan Hérát számos betegség fenyegeti. Hajlamos lehet rá, hogy pánikrohamokkal, fóbiákkal tartsa maga mellett férjét, ha pedig már elkerülhetetlen a veszteség könnyen úrrá lesz rajta a depresszió. A feldolgozatlan, feldolgozhatatlan veszteség pedig ellene fordul, és akár rák forrása is lehet.
Egy harmonikus házasságban, sikeres férj mellett a középkorú Héra sütkérezhet az erős és hatalmas férfi dicsőségének fényében, melyekben neki is elévülhetetlen szerepe van. A gyerekek kirepültek, anyagi gondok nincsenek, Héra a közösség rangos és megbecsült tagja. Az a Héra, aki párjával kéz a kézben öregszik meg, boldogan és kiegyensúlyozottan éli az időskor éveit.