A coaching módszere

Az angol-magyar szótárak a coachingot postakocsin történő utazásnak fordítják. Van is ebben valami. A valaha volt postakocsis utazások néhány ember hosszú ideig való összezártságát is jelentették. Ilyen körülmények között szinte elképzelhetetlen, hogy ne alakultak volna ki nagyon mélyreható, bizalmas beszélgetések az utasok között. Ez a coaching formája is.

Módszerét tekintve a coaching strukturált beszélgetések, úgynevezett ülések sorozata.

Egy-egy coaching ülés mindig az adott beszélgetés fókuszának, vagyis az adott beszélgetés céljának meghatározásával kezdődik. Ezek az ülés-célok általában egy nagyobb problémakörbe illeszkednek, és valamilyen – az adott problémakörből következő – átfogóbb, mögöttes cél elérésének részeként is értelmezhetők.

A célkitűzés után kerül sor az ügyfél konkrét helyzetének feltárására, releváns tapasztalatainak, belső erőforrásainak, külső lehetőségeinek és támogatóinak, illetve akadályozó tényezőinek számbavételére. Általában már ennek során is számos érdekes tapasztalat adódik, és értelmezési hiányosságokra vagy átértelmezési lehetőségekre is gyakran fény derül. A lényeg, hogy a coaching olyan alternatívákra világíthat rá, amelyek az ügyfél számára – külső kontroll vagy valamilyen külső szakszerűséget képviselő látásmód hiányában – nem derülnének ki.

A coaching ülés lezárása annak a változásnak az értékelésével történik, amely az ügyfél érzelmi, önbizalmi, motiváltsági stb. állapotában az ülés hatására bekövetkezett. Nagyon fontos annak a kezdő lépésnek a meghatározása is, amelyet az ügyfél a cél megvalósításának érdekében elsőként megtesz majd az ülés után.

Az ülések során a coach számos módszer alkalmazásba vétele közül válogathat. Ezek általában gyakorlatok, tréningszerű módszerek, amelyek elsősorban az ügyfél önismeretének kiteljesedését és önfejlesztését szolgálják.

Egy-egy coaching folyamat általában 8-10 ülésből áll. Ez többnyire elég egy problémakör feldolgozására, vagyis arra, hogy az ügyfél – saját legjobb megoldásának felismerésével – kiutat találjon a mögöttes problémaként megfogalmazott elakadásából.

Összegezve: a coaching jövő-orientált módszer, ami bármilyen életterületen az ügyfél saját értékrendje szerint segít problémája megoldásában. Olyan megoldások megtalálásához segíti hozzá, amelyeket ő sajátjaként képes elfogadni és ezáltal motiváltabb azok megvalósításában is.

A coaching a jelenre és a jövőre koncentrál. Az a célja, hogy ösztönözze és támogassa az ügyfél személyes és szakmai fejlődését. A coach és kliense olyan stratégiát és akciótervet dolgoz ki közösen, amelynek segítségével az ügyfél maga éri el a kitűzött célokat. A figyelem központjában az ügyfél tanulása és fejlődése áll, amelyet az önként vállalt feladatok és határidők betartása, nyomon követése révén érhet el. A változás, fejlődés eredménye a kitűzött cél megvalósítása.

A coaching során a „hogyan” a változáshoz vezető kérdés. A coach kérdez, az ügyfél pedig megkeresi a saját válaszát. A coaching a kísérletezés terepe is, ahol a hibás lépések, vagy elakadások kiváló lehetőséget nyújtanak az önismeretre, a belső erőforrások felfedezésére, azaz a fejlődésre.

Ha különbséget teszünk a coaching két területe között, akkor a life coaching: az egyén által finanszírozott – jobb magyar elnevezés híján – életvezetési tanácsadás magánéleti problémák megoldádára, az egyén fejlődése céljából. A business coaching: az üzleti szférában zajló, a munkahely által finanszírozott folyamat, amelynek célja a munkavállaló (általában vezető), vagy valamely munkavállalói csoport hatékonyságának fejlesztése.