Párkapcsolati, házassági krízisek

Magyarországon a 2011-es népszámlálás adatai szerint a felnőtt korú lakosok közel fele egyedülálló, a házasságkötések száma csökken, míg a válásoké rohamosan nő. Kell-e beszédesebb adat arról, hogy nagyon rosszul kezeljük párkapcsolati, házassági kríziseinket.

A házasság akkor működik megfelelően, ha a partnerek szükségletei kielégülnek. E szükségletek igen különbözőek lehetnek, és ahogyan nincs két egyforma ember, úgy nincs két egyforma házasság sem. Hosszú távon akkor működőképes a kapcsolat, ha a két fél szükségletei egyensúlyban vannak. Ez az egyensúly azonban kényes és törékeny, és külső-belső változások, stresszhatások következtében könnyen felborulhat.

A hagyományos házasságban egyértelműen a férfié a vezető szerep, ő hozza a döntéseket, a feleség követi őt. Ma is akad néhány jól működő hagyományos házasság, ahol ez a szereposztás mindkét fél igényeinek megfelel. Jóval gyakoribb azonban a partnerszerű házasság, ami a nők számára általában nagyobb megelégedést eredményez, viszont számos problémát vet fel.

Az egyenrangú, partnerszerű házasságban ugyanis hiányoznak a „munkaköri leírások”. Az együttélés szabályai, a házastársak feladatai nincsenek előre meghatározva, ezeket ki kell dolgozni, sőt, az élethelyzet változásainak megfelelően folyamatosan alakítani, módosítani kell.

A kapcsolatot megrengető hatások igen különbözők lehetnek. Egy családtag betegsége például szorosabbá is teheti a pár kapcsolatát, de fel is billentheti a kényes egyensúlyt. Természetes, hogy az üzleti sikertelenség, az állásvesztés, az életszínvonal csökkenése megterheli a családot. De nemcsak a negatív változások okozhatnak válságot. Ha a nő a gyes után újra dolgozni kezd, ha előléptetik, vezető beosztásba kerül, ha a sikeres férj egyre több időt tölt távol otthonától – ez mind olyan jó változás, ami új helyzetet teremt. És még sorolhatnánk szinte vég nélkül. Egyes párok könnyebben átvészelik a változásokat, másoknál ugyanaz súlyos válsághelyzetbe torkollik.

Alapvető igényünk biztonság, a stabilitás. Ezért azokat az élethelyzeteket, éljük át legnehezebben, amelyekben központi szerepet kap a változás. A kialakult rend, rendszer, „status quo” megbomlása érdekeket sért, konfliktusokat szül. Éppen ezért néha egyszerűbbnek tűnik, ha nem veszünk tudomást a változásról, és igyekszünk mindent úgy csinálni, ahogy eddig. Azonban hiába dugjuk homokba a fejünket, ahogy az évek múlnak, új és új kihívásoknak kell megfelelnünk. Ha nem készülünk fel, váratlanul, robbanásszerűen érint minket a változás.

Végső soron elmondhatjuk, hogy minden kapcsolatban, házasságban időről időre jelentkeznek válsághelyzetek, krízisek. A krízis felszínre hozhatja az addig lappangó, elfedett konfliktusokat. Megfelelő konfliktuskezelési készségek híján a válság könnyen váláshoz vezet.

Gyakran előfordul, hogy a pár hosszú időn keresztül szőnyeg alá söpri a problémákat. Nem tudják megbeszélni, megoldani a konfliktusokat, hallgatnak, vagy elbeszélnek egymás mellett. Máskor egy olyan területe van a kapcsolatnak, (pl. pénzügyek, gyereknevelés, anyós), ami ismételten heves veszekedéseket vált ki, és mérgezi a kapcsolatot.

Ha egy párkapcsolat – házasság, együttélés – válságba kerül, annak nem kell feltétlenül váláshoz vezetni. Ha a kapcsolatnak még van belső tartaléka, még pislákol a szeretet lángja, még éreznek egymás iránt valamit, akkor érdemes megkísérelni a párkapcsolati mediációt.

Ha a kapcsolat megromlott, napirenden vannak a veszekedések, vagy épp ellenkezőleg, a partnerek elnémultak, mert félnek, hogy minden szavukkal sebeket ejtenek egymáson, de még szeretnék folytatni, együtt maradni, még képesek tisztelni, becsülni egymást, akkor segíthet a mediáció.

Sajnos Magyarországon még nem elterjedt a párkapcsolati, házassági tanácsadás intézménye, a párkapcsolati mediációt pedig még nagyon sokan egyáltalán nem is ismerik. Talán ez az (egyik) oka a bevezetőben említett lehangoló statisztikának.

Ha segíthetünk: +36-30-944-4464 - medock.medock@gmail.com